Felhasználói eszközök

Eszközök a webhelyen


it:dokumentumformatumok

Különbségek

A kiválasztott változat és az aktuális verzió közötti különbségek a következők.

Összehasonlító nézet linkje

Előző változat mindkét oldalonElőző változat
Következő változat
Előző változat
it:dokumentumformatumok [2014/09/24 20:29] – [2. Szabad és kereskedelmi szövegszerkesztők] rblstit:dokumentumformatumok [2015/03/21 20:05] (aktuális) – [4. Összefoglalás] rblst
Sor 1: Sor 1:
 +====== A dokumentumformátumokról ======
  
 +===== 1. DOC, DOCX és ODT =====
 +
 +**1.** A **DOC formátum** a Microsoft saját, zárt és elavult (több mint 20 éves!) dokumentumformátuma. 2008-ban a cég közreadta ugyan a formátum specifikációját, de az egyrészt nem tartalmazott minden részletet, másrészt a specifikáció azóta megváltozott. Így e formátum támogatása korlátozott: csak a Microsoft Office támogatja teljes körűen.
 +
 +**2.** A **DOCX formátum** (Office Open XML szabvány) szintén a Microsofthoz köthető. Noha ez egy nyílt, az ISO által szabványosított, modern technológiai alapokon nyugvó fájlformátum, szabványosítása szakmailag indokolatlan volt, és a Microsoft botrányos módon eszközölte ki. Ráadásul saját szabványának teljes körű támogatását csak 7 évvel annak megjelenése után valósította meg, a Microsoft Office 2013-ban. Ez azt jelenti, hogy a Microsoft Office csak kb. egy éve menti el a dokumentumokat a szabványnak megfelelő formátumú DOCX fájlba. Azelőtt a tényleges fájlformátum eltért a szabványban meghatározottól, így más irodai szoftverek a szabvány alapján nem tudták teljes körűen támogatni a DOCX formátumot, hiába volt nyílt a szabvány.
 +
 +**3.** A DOCX megjelenése előtt már létezett egy nyílt (szabadon, jogdíjak nélkül használható), előbb az OASIS, majd az ISO által szabványosított dokumentumformátum, az OpenDocument Format (ODF), amelynek része az ** ODT formátum**. Ezt a formátumot teljes körűen támogatja például a LibreOffice és az Apache OpenOffice irodai alkalmazás, továbbá egy sor más, szabad irodai programcsomag. Az ODF-et, és benne az ODT-t alapvető formázások szintjén a Microsoft Office 2013 is támogatja, sőt [[http://office.microsoft.com/hu-hu/results.aspx?qu=odt&ex=2|bizonyos támogatás]] elérhető volt már a Microsoft Office 2007 SP2 kiadásától kezdve.
 +
 +
 +===== 2. Szabad és kereskedelmi szövegszerkesztők =====
 +A [[https://www.libreoffice.org/|LibreOffice]] egy díjmentesen elérhető, nyílt forráskódú és [[http://fsf.hu/|szabad szoftver]],  amely ugyanazt a funkcionalitást nyújtja Windows-ban, Mac-en, és egyéb, nyílt forráskódú operációs rendszerekben. A Microsoft Office ezzel szemben zárt, kereskedelmi szoftver, amely mai napig a cég bevételének jelentős hányadát adja. A Microsoft Office csak Windows és Mac operációs rendszerekre érhető el (mobil alkalmazásokat ide nem értve).
 +
 +Azok az egyetemi licencek, amelyek lehetővé teszik az egyetemi hallgatók és oktatók számára, hogy legálisan és díjmentes telepíthessék például a Microsoft Office csomagot a saját gépükre, csak a hallgatói, oktatói jogviszony fennállásig érvényesek. E jogviszony megszűnése után tilos a szoftvereket (újra)telepíteni, ld. [[http://www.campus.hu/|Tisztaszoftver Program|]]. 
 +A "Tisztaszoftver" megnevezés egyébként azért különös, mert szabad szoftverek estén föl sem merül a jogtisztaság kérdése. A szabad szoftverek ugyanis még üzleti célra is szabadon használhatók.
 +
 +
 +
 +===== 3. Szabad szoftver és nyílt dokumentumformátum a közszférában =====
 +A Microsoft, kihasználva piaci pozícióját, éveken keresztül olyan együttműködési megállapodásokat kötött a magyar állammal, amely folyamatos versenyelőnyhöz juttatta a cég szoftvertermékeit, így a Microsoft Office-t is, és ezáltal gátolta a piaci versenyt.
 +
 +Egy [[http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143245.580293|2011-es kormány határozat]] viszont már előírja azt, hogy a közigazgatásban csak olyan dokumentumformátum használható, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül. (A DOC nem ilyen, és a DOCX is csak korlátozásokkal volt alkalmazható.) A határozat célja, hogy több nyílt forráskódú irodai szoftvert alkalmazzanak a közigazgatásban. Továbbá a kormány e jogszabályban is tükröződő általános célkitűzése a versenysemlegesség és az informatikai közbeszerzések költséghatékonyságának biztosítása. A közbeszerzési eljárások során például vizsgálják, hogy a beszerzendő szoftvertermék eleget tesz-e a határozat rendelkezéseinek, és megfelelő indoklás hiányában elutasítják a zárt szoftverek beszerzését.
 +
 +2012-ben létrejött az [[http://szabadszoftver.kormany.hu/|E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ (ESz2K2)]], melynek célja a szabad szoftverek e-közigazgatási, illetve általánosságban intézményi és vállalati felhasználási lehetőségeinek vizsgálata és elősegítése.
 +===== 4. Összefoglalás =====
 +A fentiek összefoglalásaként az mondható, hogy mind gazdasági (pénzügyi), mind technológiai szempontból indokolt az ODT használata a DOCX, és főleg a DOC formátummal szemben. Néhány oldalas dokumentumok szerkesztésére magam is a LibreOffice-t használom, és általános megoldásként másnak is ezt javaslom. A LibreOffice az ODT-n kívül bizonyos korlátozásokkal a DOC és a DOCX formátumokat is kezeli (megnyitás, szerkesztés, mentés).