1. A DOC formátum a Microsoft saját, zárt és elavult (több mint 20 éves!) dokumentumformátuma. 2008-ban a cég közreadta ugyan a formátum specifikációját, de az egyrészt nem tartalmazott minden részletet, másrészt a specifikáció azóta megváltozott. Így e formátum támogatása korlátozott: csak a Microsoft Office támogatja teljes körűen.

2. A DOCX formátum (Office Open XML szabvány) szintén a Microsofthoz köthető. Noha ez egy nyílt, az ISO által szabványosított, modern technológiai alapokon nyugvó fájlformátum, szabványosítása szakmailag indokolatlan volt, és a Microsoft botrányos módon eszközölte ki. Ráadásul saját szabványának teljes körű támogatását csak 7 évvel annak megjelenése után valósította meg, a Microsoft Office 2013-ban. Ez azt jelenti, hogy a Microsoft Office csak kb. egy éve menti el a dokumentumokat a szabványnak megfelelő formátumú DOCX fájlba. Azelőtt a tényleges fájlformátum eltért a szabványban meghatározottól, így más irodai szoftverek a szabvány alapján nem tudták teljes körűen támogatni a DOCX formátumot, hiába volt nyílt a szabvány.

3. A DOCX megjelenése előtt már létezett egy nyílt (szabadon, jogdíjak nélkül használható), előbb az OASIS, majd az ISO által szabványosított dokumentumformátum, az OpenDocument Format (ODF), amelynek része az ODT formátum. Ezt a formátumot teljes körűen támogatja például a LibreOffice és az Apache OpenOffice irodai alkalmazás, továbbá egy sor más, szabad irodai programcsomag. Az ODF-et, és benne az ODT-t alapvető formázások szintjén a Microsoft Office 2013 is támogatja, sőt bizonyos támogatás elérhető volt már a Microsoft Office 2007 SP2 kiadásától kezdve.

A LibreOffice egy díjmentesen elérhető, nyílt forráskódú és szabad szoftver, amely ugyanazt a funkcionalitást nyújtja Windows-ban, Mac-en, és egyéb, nyílt forráskódú operációs rendszerekben. A Microsoft Office ezzel szemben zárt, kereskedelmi szoftver, amely mai napig a cég bevételének jelentős hányadát adja. A Microsoft Office csak Windows és Mac operációs rendszerekre érhető el (mobil alkalmazásokat ide nem értve).

Azok az egyetemi licencek, amelyek lehetővé teszik az egyetemi hallgatók és oktatók számára, hogy legálisan és díjmentes telepíthessék például a Microsoft Office csomagot a saját gépükre, csak a hallgatói, oktatói jogviszony fennállásig érvényesek. E jogviszony megszűnése után tilos a szoftvereket (újra)telepíteni, ld. Tisztaszoftver Program|. A „Tisztaszoftver” megnevezés egyébként azért különös, mert szabad szoftverek estén föl sem merül a jogtisztaság kérdése. A szabad szoftverek ugyanis még üzleti célra is szabadon használhatók.

A Microsoft, kihasználva piaci pozícióját, éveken keresztül olyan együttműködési megállapodásokat kötött a magyar állammal, amely folyamatos versenyelőnyhöz juttatta a cég szoftvertermékeit, így a Microsoft Office-t is, és ezáltal gátolta a piaci versenyt.

Egy 2011-es kormány határozat viszont már előírja azt, hogy a közigazgatásban csak olyan dokumentumformátum használható, amely nyilvánosan hozzáférhető, korlátozás nélkül alkalmazható, nemzetközi szabványügyi szervezet által elfogadott szabványra épül. (A DOC nem ilyen, és a DOCX is csak korlátozásokkal volt alkalmazható.) A határozat célja, hogy több nyílt forráskódú irodai szoftvert alkalmazzanak a közigazgatásban. Továbbá a kormány e jogszabályban is tükröződő általános célkitűzése a versenysemlegesség és az informatikai közbeszerzések költséghatékonyságának biztosítása. A közbeszerzési eljárások során például vizsgálják, hogy a beszerzendő szoftvertermék eleget tesz-e a határozat rendelkezéseinek, és megfelelő indoklás hiányában elutasítják a zárt szoftverek beszerzését.

2012-ben létrejött az E-közigazgatási Szabad Szoftver Kompetencia Központ (ESz2K2), melynek célja a szabad szoftverek e-közigazgatási, illetve általánosságban intézményi és vállalati felhasználási lehetőségeinek vizsgálata és elősegítése.

A fentiek összefoglalásaként az mondható, hogy mind gazdasági (pénzügyi), mind technológiai szempontból indokolt az ODT használata a DOCX, és főleg a DOC formátummal szemben. Néhány oldalas dokumentumok szerkesztésére magam is a LibreOffice-t használom, és általános megoldásként másnak is ezt javaslom. A LibreOffice az ODT-n kívül bizonyos korlátozásokkal a DOC és a DOCX formátumokat is kezeli (megnyitás, szerkesztés, mentés).