MyWiki

Ez az oldal csak olvasható. Megtekintheted a forrását, de nem változtathatod meg. Ha úgy gondolod, hogy ez helytelen, kérdezd az Adminisztrátorokat!
====== Az IP-hálózatokról röviden ======
Az IP az //Internet Protocol// rövidítése. Ez a protokollkészlet az Interneten és más (pl. otthoni) IP-hálózatokban alkalmazott kommunikációs modell. Gyakran TCP/IP néven hivatkoznak rá, mert az IP és a TCP (//Transfer Control Protocol//) a két legfontosabb protokoll. A TCP/IP határozza meg, hogy egy IP-hálózatban hogyan kell az adatot adatcsomagokká formázni, címezni, átküldeni és fogadni.

===== Alapfogalmak =====
==== LAN és WAN ===
A **LAN** a //Local Area Network// magyarul **helyi hálózat** rövidítése. A LAN olyan hálózat, amely kis területen (például házartásban, irodában) lévő számítógépeket, illetve egyéb hálózati eszközöket köt össze. Az összeköttetés leggyakrabban **Ethernet** (csavart érpár) vagy **Wi-Fi** (rádiós, vezeték nélküli) technológiára épül.

A **WAN** a //Wide Area Network// rövidítése, a LAN-nal szemben olyan hálózat, amely széles területet fog át, általában nagyobb adatsebesség jellemzi. Például  az **Internet** egy WAN. 
==== IP-cím ====
Az IP-cím egy **IP-hálózat**ban lévő eszköz **egyedi azonosító**ja. Ilyen eszköz lehet számítógép, router, okostelefon, IPTV, DVD-lejátszó, IP-kamera stb.
**Minden hálózati eszköznek van IP-címe.** Speciális esetben egy eszköznek akár több IP-címe is lehet, ha több hálózati csatoló található az eszközben (például router).

Az IP-címek 32 bites egész számok, amelyeket hagyományosan **négy darab 0 és 255 közé eső, ponttal elválasztott decimális szám**mal szokás leírni. 

**Például: ''192.168.2.1''** vagy** ''89.123.12.101''.**

=== IPv4 és IPv6 ===

Egy 32 bites IP-címnek 2**<sup>32</sup>**, azaz kb. 4 milliárd különböző értéke lehet. Ezt hívjuk IPv4 címzésnek, és jelenleg szinte kizárólag ez használatos. Viszont az IPv4 címtere gyakorlatilag kimerült, elfogyott a 4 milliárd cím. Ezért a világ fokozatosan áttér az IPv6 címzésre, amely 128 bites, és ezáltal 2**<sup>128</sup>**, avagy 3,4 x 10<sup>37</sup> különböző címet tesz lehetővé. Az IPv6 címeket nyolc darab, 4 hexadecimális számból álló csoporttal írjuk le, kettősponttal elválasztva, pl.: ''2001:0db8:85a3:0000:0000:8a2e:0370:7334''.


==== Subnet mask ====
A subnet mask, magyarul alhálózati maszk egy speciális, IP-cím formájú számsor (de nem IP-cím), amely azt adja meg, hogy mely IP-címek használhatók egy hálózatban, és melyek nem. (A maszkolás az informatikában tiltást jelent.)  Az alhálózati maszk minden hálózatban fix, a hálózatban lévő összes eszköz ugyanazt a maszkot használja. Egy LAN-ban **tipikus alhálózati maszk például: ''255.255.255.0''**.

==== Host ====
A host, magyarul gazda(gép) megnevezéssel eredetileg szervergépre utaltak, de ma egy általános név: tetszőleges **hálózati eszköz**.

=== Hostname ===
A host elnevezés -- pontatlanul használva -- utalhat a "hostname"-re, azaz az eszköz hálózati nevére is. A hostname számítógép esetén a gép neve, egy tetszőleges név, amelyet az operációs rendszer telepítésekor kell megadni, pl. ''rebeli-laptop''. Egyéb hálózati eszközökben is általában konfigurálható a hostname, de nem minden eszköznek van neve.
==== DHCP ====
A DHCP a //__Dynamic__ Host Configuration Protocol// rövidítése. A DHCP feladata az **IP-címek dinamikus kiosztása** az IP-hálózatban lévő eszközöknek. A dinamikus azt jelenti, hogy adott eszköz nem mindig ugyanazt a címet kapja. 

Ha az IP-hálózatba érkező új eszköznek egy előre beállított, fix IP-címe lenne, akkor elképzelhető, hogy ez a cím:
  * az adott hálózatban nem is létezhet, mert az alhálózati maszk nem engedi (pl. a ''192.168.**1**.//x//'' helyett ''192.168.**2**.//x//''), 
  * már egy másik eszköz címe, ilyenkor címütközésről beszélünk. 

Mindkét esetben elérhetetlen lesz az új eszköz a hálózatban. 

A DHCP használatával a hálózathoz csatlakozó új eszköz a DHCP-kiszolgálótól (pl. otthoni router) igényel magának egy egyedi IP-címet. A dinamikus kiosztás biztosítja, hogy ez a cím használható lesz.

==== Gateway ====
A gateway, vagy magyarul **átjáró** egy olyan hálózati eszköz (tipikusan egy router), **amelyen keresztül elérhető egy másik hálózat, tipikusan az Internet**. Ha két hálózati eszköz nem ugyanabban a hálózatban van (más az alhálózati maszkjuk), akkor egy (vagy több) átjárón keresztül érik el egymást.

Például egy helyi hálózat számára az átjáró tipikusan a router, amelyen keresztül kapcsolódik az Internetre. a A router számára az átjáró az internetszolgáltatónál egy eszköz.

==== Port ====
{{  :it:tcp_ip.png|}}

Egy IP-címmel azonosított hálózati eszközön több **kommunikációs végpont**, bejárat, idegen szóval port létezhet. Az IP-hálózatokban **minden kérés** egy adott IP-címre és **adott portra érkezik**.

A port egy 16 bites **szám**, értéke decimálisan **1 és 65536 között** lehet.  

Egy port egy adott alkalmazáshoz, szolgáltatáshoz kötődik. Az IP-cím és a port együtt adja meg egy eszközön lévő szolgáltatás elérhetőségét. Ezáltal egy eszközön több szolgáltatás működhet egyidejűleg. Kb. 250 úgynevezett //jól ismert port// létezik, amely gyakori szolgáltatásokhoz tartozik. Ezek általában kis számok, 1024 alatt vannak. Néhány példa:

 
  * **''80''**: HTTP  -- weblapok átvitele
  * **''443''**: HTTPS (HTTP Secure) -- biztonságos weblapok átvitele
  * **''25''**: SMTP  -- e-mailek küldése
  * **''110''**: POP3  --  e-mailek fogadása
  * **''143''**: IMAP  -- e-mailek fogadása
  * **''20''** és **''21''**: FTP  -- fájlok átvitele
  * **''67''** és **''68''**: DHCP  -- IP-címek igénylése és kiosztása
  * **''53''**: DNS  -- doménnevek feloldása
  * **''554''**: RTSP (Real-Time Streaming Protocol) -- videoszerverek vezérlése (play, pause stb.)

Az 1024 felett portok nagyjából tetszőlegesen használhatók. A videorögzítők (DVR) általában a ''34567'' (CMS programok) és ''34599'' (mobil eszközök) portokat használják a kamerarendszer távoli eléréséhez.

Az IP-címet és a portot lehet egybe írni, ekkor a portot a cím után írjuk, és kettőspontot teszünk a kettő közé, például: ''192.168.1.1:34567''.

**Példa:** Van egy szervergép, amelynek az IP-címe ''91.85.103.112''. Ezen a szervergépen fut egy webszerver és egy DNS-szerver is. Ekkor a gépen tárolt weboldalakat az ''91.85.103.112:**80**'' címre és portra küldött (HTTP) kéréssel tölthetjük le, a névfeloldási kéréseket a ''91.85.103.112:**53**'' címre és portra kell küldeni.

==== Doménnév ====

A doménnév, magyarul tartománynév, az Internet egy meghatározott tartományának (IP-címtartományának) egyedi megnevezése. A doménnévre gyakran úgy gondolunk, mint az Interneten lévő, azaz publikusan elérhető szervergépek azonosítására szolgáló névre: a **nehezen megjegyezhető IP-cím helyett könnyen megjegyezhető és egyedi név**. Nem minden IP-címhez tartozik doménnév, sokkal több IP-cím van, mint amennyi doménnév.

{{  :it:dns_hierarchia.png|}}

A doménnevek hierarchikusan épülnek fel, fordított sorrendben: jobboldalt áll a legfelső szintű domén, tőle balra a második és esetleg további, alsóbb szintű domén neve.

=== Legfelső szintű domének === 
  * **nemzetközi** fődomének: ''.com'', ''.net'', ''.org'', ''.info'' stb.
  * **nemzeti** domének: ''.hu'' (Magyarország), ''.de'' (Németország), ''.ro'' (Románia) stb.

=== Második és alsóbb szintű domének ====
A **második szint**ű domén általában **cég, szervezet, szolgáltatás** neve. Például: ''**print-vill**.hu'', ''**wikipedia**.org'', ''**gmail**.com''.

A **harmadik szint** (és esetleges további szintek):
  * egy  **szervezeti egység**et vagy egyéb logikai egységet jelöl, például a ''**vik**.bme.hu'' a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar doménneve
  * **egy konkrét szerver**t jelöl, pl. a ''**www**.wikipedia.hu'' a magyar Wikipédia webszervere (WWW = World Wide //Web//). 
==== DNS ====
{{  :it:dns.png|névfeloldás}}

A DNS a **DoménNév Szolgáltatás** rövidítése. A DNS feladata a **doménnevek és IP-címek** telefonkönyvszerű **összepárosítása**.

A doménnévfeloldás vagy röviden **névfeloldás** az a folyamat, amikor adott doménnévhez megkeressük (//DNS lookup//) a hozzá tartozó IP-címet. Amikor a böngészőbe beírunk egy doménnevet (pl. index.hu), akkor a háttérben egy névfeloldás történik: a böngésző megkérdezi egy számára ismert DNS-szervertől, hogy mi az adott doménnévhez tartozó IP-cím.

Egy DNS-szerver feladata az, hogy a doménnév--IP-cím összerendeléseket tárolja, és kérésre elküldje, például egy webböngészőnek.

Minden internetszolgáltató rendelkezik DNS-szerverrel, ezért általában a saját szolgáltatónk DNS-szerverét használjuk névfeloldáshoz.

(Az Interneten sok DNS-szerver található. Egy-egy DNS-szerver nem tudja az összes doménnévhez tartozó IP-címet. Viszont a DNS-szerverek egymástól is tudnak kérdezni, így végül eljut a kérés  egy olyan DNS-szerverhez, amely tudja a választ.)


===== Mit tud egy router?  =====
Az otthoni router egy összetett eszköz. Nevével ellentétben nem csak forgalomirányítás (routing) funkciója van, annál sokkal többet is tud. A legfontosabb funkciók:

  * **internetelérés (gateway)**: csatlakozik az internetszolgáltatóhoz és a helyi hálózat eszközeit összekapcsolja az internettel
  * **switch**: összekapcsolja egymással a helyi hálózat eszözeit
  * **DNS-szever**: közvetíti a névfeloldási kérelmeket a helyi hálózati eszközök és egy publikus DNS-szerverek között
  * **DDNS-kliens**: egy dinamikus DNS-szolgáltatónak elküldi a publikus IP-címet
  * **DHCP-szerver**: a helyi hálózat eszközeinek dinamikusan IP-címet oszt ki
  * **tűzfal**: véd publikus hálózatból érkező  támadásoktól
  * **porttovábbítás**: kilyukasztja a tűzfalat és a kívülről jövő kérést egy helyi hálózatbeli eszköznek továbbítja

==== Internetelérés (gateway) ====
{{  :it:lanwan.png|WAN–LAN}}
Otthon az internetszolgáltatón keresztül kapcsolódunk az Internethez. Az internetszolgáltatóhoz való kapcsolódást általában a router oldja meg. A router kapcsolja össze a helyi hálózati eszközöket az Internettel, má szóval a LAN-t a WAN-nal. A router a helyi hálózatban lévő eszöközök számára gateway-ként (átjáróként) működik. (A router számára pedig az internetszolgáltató szolgál átjáróként.)


=== Publikus cím ===
Az  internetszolgáltatóval közvetlenül a router kommunikál, a szolgáltató a routernek oszt ki IP-címet. Ezzel a publikus IP-címmel leszünk része a routeren át az Internetnek (WAN). Ez a **publikus IP-cím lakossági internetszolgáltatás esetén tipikusan nem fix**, időről időre változik (akár naponta is).

{{  :it:wan_tplink.png?|WAN beállítások TP-LINK routerben}}

A router publikus (WAN-beli) IP-címe megtekinthető router konfigurációs felületén. A képen egy TP-LINK router konfigurációs felületének részletét mutatja a WAN adatokkal.

Ha a routerhez nem férünk hozzá, akkor is megtudhatjuk a publikus IP-címünket. Léteznek olyan webes szolgáltatások, amelyek a weblap meglátogatásakor kiírják, hogy milyen IP-című gépről látogattuk meg a weblapot, tehát mi a publikus IP-címünk, amit a szolgáltatótól kaptunk (kapott a router). Ilyen weblap például:

  * www.whatismyip.com (angol)
  * www.whatsmyip.org (angol)
  * www.ipcim.info (magyar)  
  * www.ip.splitter.hu (magyar)


==== Dinamikus DNS ====
Az otthoni, publikus IP-címünk (általában) nem fix, szakszóval élve a szolgáltató dinamikusan osztja nekünk. Ha a saját routerünket (helyi hálózatunkat) szeretnénk a publikus hálózatról, azaz Internetről elérni, akkor rendszeresen ellenőriznünk kell, hogy mi az aktuális publikus IP-címünk (a router publikus IP-címe). Ezt a [[#helyi_halozat|belső, privát hálózatból]] (otthonról) meg tudjuk tenni, de a publikus hálózatból, kívülről általában nem.

Ennek kiküszöbölésére találták ki a //dinamikus DNS// szolgáltatást, amely (ingyen) biztosít nekünk egy vagy több doménnevet, és azt mindig összerendeli a mi publikus IP-címünkkel.

{{:it:ddns.png| DDNS-működése}}

Ilyen szolgáltatók például:

  * [[http://www.dyndns.org|DynDNS]] -- már nem igyenes
  * [[http://www.freedns.afraid.org|FreeDNS]] -- ingyenes
  * [[http://www.noip.com|No-IP]] -- ingyenes



{{  :it:ddns_tplink.png?|TP-LINK DDNS}}

Mivel a publikus IP-cím dinamikus, a hozzá tartozó DNS-bejegyzést is folyamatosan frissíteni kell, az is dinamikus, innen a dinamikus DNS elnevezés. Az IP-cím frissítése az DNS-bejegyzésben úgy történik, hogy egy eszköz a helyi hálózatunkban (tipikusan a router) rendszeresen elküldi a dinamikus DNS-szolgáltatásnak az aktuális publikus IP-címet. Ezt a funkciót a routerben általában //Dynamic DNS//-nek, vagy röviden //DDNS//-nek hívják. A routerek ismerik a leggyakoribb dinamikus DNS szolgáltatásokat, listából kiválaszthatók és néhány kattintással konfigurálhatók.

A kép egy TP-LINK router DDNS beállítását mutatja No-IP szolgáltatáshoz.

  
==== Helyi hálózat ====
=== A router switch funkciója ===
{{  :it:router_switch.png?400|router mint hálózati switch}}
A router a helyi hálózati eszközök között összeköttetést hoz létre, tehát hálózati switchként működik. Ez akkor is igaz, ha internetelérés nincsen. A két dolog egymástól független.



=== A router DHCP-szerver funkciója  ===
{{  :it:ip_halozat.png?| IP-hálózat példa}}

Otthon, a privát, **helyi hálózatban (LAN) lévő eszközöknek a router oszt privát IP-címet**, általában dinamikusan, DHCP-vel. A helyi hálózatokban **leggyakrabban ''192.168.//x//.//x//'' formájú IP-címeket használnak**. Ez tehát egy saját, belső hálózat: az otthoni eszközök csak a routeren keresztül látnak ki az Internetre (illetve a routeren keresztül érhetők el az Internetről, ha ez [[#porttovabbitas|meg van engedve]].)

A router helyi hálózatbeli (LAN-beli) IP-címe leggyakrabban: ''192.168.1.1''. Gyakori IP-címek routerekhez még a következők:

  * 192.168.0.1
  * 192.168.0.100
  * 192.168.1.100
  * 192.168.1.254

Ha a router IP-címét beírjuk egy böngésző címsorába, akkor a webes adminisztrációs felületére jutunk, pl.: [[http://192.168.1.1]]. 

=== Az alhálózati maszkról bővebben ===
Az alhálózati maszk (subnet mask) azt adja meg, hogy mely IP-címek használhatók egy hálózatban. A lényeg, hogy **két eszköz csak akkor tudja egymást címezni, ha ugyanaz az alhálózati maszkjuk**, tehát ugyanabban a alhálózatban vannak. Ha két hálózati eszköz nem azonos alhálózatban van, akkor egymást egy (vagy több) gateway-en keresztül érik el.
A helyi hálózat alhálózati maszkja fix, ez a routerben van beállítva. Ugyanez az alhálózati maszk kell, hogy beállítva legyen minden olyan hálózati eszközben, amely a helyi hálózat része.


== Példa: ==

Ha egy hálózatban a maszk ''255.255.255.248'', akkor ez nagyjából a következőt jelenti: a hálózatban használható IP-címekben  az utolsó rész 256-248 = 8 címlehetőséget biztosít, az első három rész pedig fix: 256-255 = 1. Valójában az utolsó részben csak hat különböző szám állhat, mert az első és az utolsó cím fenntartott. 

Tehát például ha a hálózatban az IP-címek ''192.168.1.//x//'' alakúak, akkor a következő címek használhatók:

  * ''192.168.1.1'' -- ez általában a router címe
  * ''192.168.1.2'' -- szabad, router által kiosztható cím
  * ''192.168.1.3'' -- szabad, router által kiosztható cím
  * ''192.168.1.4'' -- szabad, router által kiosztható cím
  * ''192.168.1.5'' -- szabad, router által kiosztható cím
  * ''192.168.1.6'' -- szabad, router által kiosztható cím

Az alábbi címek pedig speciális célt szolgálnak a hálózatban, nem használhatók szabadon:

  * ''192.168.1.0'' -- fenntartott, ez az ún. hálózati cím 
  * ''192.168.1.7'' -- fenntartott, ez az ún. broadcast cím


:!: **Figyelem, ez jelentős egyszerűsítés, a valóságban ez jóval bonyolultabb.**

=== Statikus DHCP ===
Ha egy új eszközt telepítünk a helyi hálózatba, akkor annak a DHCP-n keresztül a router dinamikusan a legelső szabad IP-címet fogja kiosztani. Ha az eszközt kivesszük a hálózatból (kikapcsoljuk, áramszünet van stb.), majd később újra berakjuk, akkor semmi sem garantálja, hogy ugyanazt az IP-címet fogja neki adni a router, mint előzőleg, hiszen dinamikus a kiosztás.

Ha azt szeretnénk, hogy a router egy adott eszköznek mindig, statikusan ugyanazt az IP-címet adja, akkor a DHCP-nek meg kell mondani, hogy a címet rögzítse az eszközhöz, tartsa fenn az eszköz számára.  Erre találták ki a statikus DHCP-t. 

A router az eszközt, pontosabban az eszközben lévő hálózati interfészt, a [[#MAC-cím]] alapján azonosítja. A routerben tehát megadhatunk MAC-cím--IP-cím összerendeléseket, és ezáltal adott MAC-című eszköz (interfész) mindig adott IP-címet kap a routertől.

Az alábbi kép egy TP-LINK router statikus DHCP címkiosztásá mutatja: ha egy olyan eszköz kér IP-címet, amelynek a MAC-címe ''c4-46-19-2f-2e-e8'', akkor neki a ''192.168.1.2'' IP-címet kell kiosztani.

{{:it:static_dhcp_tplink.png?|TP-LINK statikus DHCP}}


==== A router tűzfal funkciója  ====
A helyi hálózat (LAN) egy saját, belső hálózat. A helyi hálózatban lévő eszközök csak a routeren keresztül érhetők el kívülről, a publikus hálózatról, vagyis az Internetről. A privát, belső hálózatban lévő eszközök IP-címe kívül, a publikus hálózatban nem létezik, mert azokat a router eltakarja. A kívülről érkező kérések a routernél megállnak, a routerben működő tűzfal nem engedi át őket. 

=== Porttovábbítás ===

Ha egy belső hálózatban lévő eszközt szeretnénk kívülről elérni, akkor meg kell mondanunk a routernek, hogy a hozzá érkezett kérést továbbítsa a belső eszköznek. 

{{:it:firewall.png|}}

A router a [[ip_halozat#port]] alapján dönti el, hogy milyen szolgáltatáshoz érkezik kérés, és ez alapján továbbítja azt ahhoz az eszközhöz, pontosabban az eszköz IP-címére és adott portjára, amely eszközön az adott szolgáltatás fut. A porttovábbítás tehát egy kicsit pontatlan megnevezés, valójában nem a port kerül továbbításra, hanem a router megadott portjára (forrásport) érkezett kérés (adat) továbbítása megadott IP-címre (cél IP-cím) és portra (célport). Ezt a funkciót a routerben általában úgy nevezik, hogy //Port Forwarding// vagy //Virtual Server//.

{{:it:port_forward.png|}}


Vannak olyan routerek, ahol azt is meg lehet adni, hogy milyen IP-címről érkező kéréseket továbbítson, illetve azt, hogy melyik portra. Alapértelmezetten az összes IP-címről érkező kéréseket továbbítja a router arra a portra, amelyre a kérés érkezett, tehát a forrás és a célport megegyezik.


Az alábbi példa egy TP-LINK router porttovábbítási beállításait mutatja. Az ''5500'' és ''5900'' port van továbbítva a ''192.168.1.2'' címre.

{{:it:port_forwarding_tplink.png?|TP-Link Forwarding}}


A porttovábbítás beállítása esetén mindenképpen érdemes biztosítani, hogy a céleszköz IP-címe ne változzon ([[#statikus_dhcp|statikus DHCP]]).


====== Egyéb  ======

===== MAC-cím =====
A MAC-cím számítógépekben és egyéb, számítógépes hálózatra köthető eszközökben lévő **hálózati csatoló** (hálózati interfész) **egyedi azonosítója**. Ezt az azonosítót a gyártás során égetik a hardverbe (pl. PC hálózati kártya), ezért szokták **hardvercím**nek vagy **fizikai cím**nek is nevezni. A MAC-cím az IP-hálózati szintél alacsonyabb szinten azonosítja a végpontot.

A MAC-cím **hatszor 2 hexadecimális szám**ból áll, **kettősponttal** ** vagy** néha **kötőjellel elválasztva**.

**Például: ''c4:46:19:2f:2e:e8''** vagy **''C4-46-19-2F-2E-E8''**.


==== MAC-cím megkeresése Windowsban parancssorból ====
Egy számítógépben általában két hálózati csatoló van (vezetékes és vezeték nélküli), és így két MAC-cím is. 
A feladat annak a hálózati adapternek a fizikai címét megkeresni, amelyiken keresztül a számítógép a hálózathoz csatlakozik.

=== 1. Parancssor indítása ===

Windows XP-ben //Start menu// -> //Run// (vagy: //Windows-billentyű//+//R//)

{{:it:winxp_run.png?|Windows XP: futtatás}}

és a beviteli mezőbe beírni: ''cmd'', majd //OK// gomb.

{{:it:winxp_cmd.png?|Windows XP: cmd parancs kiadása}}


Windows 7-ben //Start menu// (vagy: //Windows-billentyű//+//R//) és alul a keresőmezőbe beírni: ''//cmd//'', majd ENTER-t kell nyomni.

{{:it:win7_cmd.png?|Windows 7: cmd parancs kiadása}}

=== 2. Hálózati csatolók adatainak megtekintése parancssorban ===

Megjelenik egy alábbihoz hasonló, parancssori ablak (''cmd.exe''). A parancssorban a következő paranccsal nézhetjük meg a hálózat tulajdonságait:

<code>
ipconfig /all
</code>

Megjelenik egy hosszú lista. Ebben a ''Physical Address'' sort kell keresni. Általában kettő ilyen van a listában: az egyik a vezetékes, a másik a vezeték nélküli csatolóé. A vezeték nélküli nevében általában benne van, hogy ''Wireless'', így könnyű megtalálni.

{{:it:winxp_ipconfig.png?|ipconfig /all}}